2017. december 18., hétfő

Üdvözöljük Dombóvár Város Könyvtára honlapján!

Alternative content

Get Adobe Flash player

Helytörténet PDF Nyomtatás E-mail

Térkép


Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy a mai Dombóvár területe mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. Az i.e. 4. században a kelták szállták meg Dunántúl területét, majd i.sz. 8-ban a rómaiak meghódították. Pannóniában "Dombóvár" kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről Győrbe és Óbudára, a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (jelentése kb.: Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században eltűnt város: Iovia is a közelben lehetett.

Dombóvár környékét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el döbröközi várával együtt az 1543-44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy István Hármaskönyvének felülvizsgálatára. Werbőczy István itt írta fő műve, a Hármaskönyv (Tripartitum) jelentős részét. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.

A Dombó-család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén, aki a várban szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját. ("Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte" - olvashatjuk a versfőkben.)

A török hódítás Dombóváron egy várkastélyt és mellette egy kis várost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint Dombóvár a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja lett, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette. Az Esterházyak egészen 1944-ig fontos szerepet játszottak Dombóvár életében.

Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt. A településen 101 fővel 1848. április 10-én alakult meg a nemzetőrség.  Jellasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után tovább vonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én legyőzték őket.

Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében olvashatjuk: "Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében. (...) Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, rétjei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges." Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör is:


„Tolna megyét is ha van kedved eljárd,

Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd,Szekszárd,

Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát, Földvárt,

Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”


Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd a következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a Budapest-Pécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezzel Dombóvár az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontja lett.

Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-jén esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy éve létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is megalakult a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A Tanácsköztársaság bukása után mindhármukat kivégezték.

A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.

1925-re felépült az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épülete Möller Károly tervei szerint, ahol 1959-ig - Kaposvárra történt áthelyezéséig - tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Eszterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, amely Alpár Ignác tervei alapján készült. 1929-ben adták át a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom is. Ugyanebben az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében. 1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Ebben az évben adták át a városi strandfürdőt is.

A második világháború ismét súlyos veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-jén a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.

A világháborút követő koaliciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki az október 23-i budapesti események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé, és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, amelynek elnöke, Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben megakadályozta a fegyverek kiosztását. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig békés körülmények között zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, amelynek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték. November 4-én a szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el Dombóvárt. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla, a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint - nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.

Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as, 1970-es években az ötéves tervek keretében több üzem épült, illetve a meglevőket korszerűsítették. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat.

1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az ipar és a kereskedelem fejlődésének. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973-ban kezdődött a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunaras termál- és gyógyfürdőnek az építése.

 

Your are currently browsing this site with Internet Explorer 6 (IE6).

Your current web browser must be updated to version 7 of Internet Explorer (IE7) to take advantage of all of template's capabilities.

Why should I upgrade to Internet Explorer 7? Microsoft has redesigned Internet Explorer from the ground up, with better security, new capabilities, and a whole new interface. Many changes resulted from the feedback of millions of users who tested prerelease versions of the new browser. The most compelling reason to upgrade is the improved security. The Internet of today is not the Internet of five years ago. There are dangers that simply didn't exist back in 2001, when Internet Explorer 6 was released to the world. Internet Explorer 7 makes surfing the web fundamentally safer by offering greater protection against viruses, spyware, and other online risks.

Get free downloads for Internet Explorer 7, including recommended updates as they become available. To download Internet Explorer 7 in the language of your choice, please visit the Internet Explorer 7 worldwide page.