2017. augusztus 20., vasárnap
Címlap Rólunk

Üdvözöljük Dombóvár Város Könyvtára honlapján!

Alternative content

Get Adobe Flash player

Könyvtártörténet PDF Nyomtatás E-mail

Dombóvár könyvtárkultúrájának rövid története

 

 

Dombóvár könyvtári múltját kutatva dokumentált adatokat az 1900-as évek elejéről találunk. Különböző egyesületek, egyletek, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak létesítéséről és működéséről tájékoztat a korabeli helyi sajtó és a Könyvtári Minerva c. kiadvány idevonatkozó kötete. A IV. kötetben olvasható, hogy Dombóváron 1904-ben a Dél-dunántúli Közművelődési Egyesület által alapított könyvtár 643 kötet könyvvel rendelkezett. A használók számáról 1909-ből közölt adatot, mely szerint 648 olvasója volt a könyvtárnak és 2519 kötet könyvet kölcsönzött ki. A két világháború közötti időben a különböző olvasókörök, az ipartestületi könyvtár, a két középiskola könyvtára, a Mozdonyvezetők Otthonának, és a Fűtők Otthonának könyvtára biztosított könyvkölcsönzési lehetőséget a dombóváriak számára. Az 1913-ban létesített Királyi Katolikus Esterházy Miklós Gimnázium a község legnagyobb könyvtárává vált rövid idő alatt, - 3949 kötet könyvvel rendelkezett az 1910-es évek végére. Az akkori gyűjtemény egy része ma is a gimnázium könyvtárának féltve őrzött „kincse”. A Szent Orsolya-rendi intézet szerényebb gyűjteményével, 1301 kötet könyvvel rendelkezett.

A vasutasság önszerveződéssel, a különböző foglalkozási körök alapján csoportosulva, önálló egyesületeket, otthonokat hozott létre, melyek kisebb nagyobb könyvtárral is rendelkeztek. Jelentős volt a Mozdonyvezetők Otthonának könyvtári tevékenysége, (kb. 2000 kötet könyvvel rendelkezett) ez a gyűjtemény lett az alapja a későbbi Vasutas Szakszervezeti Könyvtárnak. Önálló könyvtárral rendelkezett még a dombóvári Fűtők Otthona, az Ipartestület, a Katolikus Olvasókör, a Katolikus Legényegylet, az Úri Kaszinó. Ezek a könyvtárak belső szabályzattal rendelkeztek, mely azt is meghatározta, hogy foglalkozás, vagyon, felekezeti hovatartozás stb. alapján mely társadalmi réteg jogosult a könyvtár használatára. Sajnos, sem a gyűjteményekből, sem a használatukról nem maradtak meg írásos dokumentumok.

A kiskönyvtárak gyűjteménye a háborús évek alatt többségében szétszóródott, elkallódott. Az 1945 utáni időkben, több-kevesebb sikerrel próbálták megmenteni a még fellelhető könyvtári gyűjteményeket, megőrizni, amit akkor erre alkalmasnak találtak. Elenyésző részük a szerveződő népkönyvtárak gyűjteményébe került.

Az 1949-50-es évekre kiépült a népkönyvtári hálózat. A Dombóváron 1947-ben létrehozott népkönyvtár gyűjteményének alapja a Népkönyvtárakat szervező Országos Bizottság által összeállított könyvcsomag volt.

A Szekszárdhoz, majd Tamásihoz tartozó könyvtár 1954. április 1-től vált önálló községi könyvtárrá. Az épület a Hunyadi téren volt, egy főállású könyvtáros látta el a könyvtári feladatokat. A könyvtár egyetlen helyiségből állt, a terem berendezése szerény volt, egy nagy szekrény, két könyvállvány és kettő asztal az olvasósarokban. Könyvtári állománya 2552 kötet könyv volt és 376 beiratkozott olvasót regisztráltak.

1955 őszén a könyvtárat a nagyobb forgalom, a megnövekedett igények és az állomány elhelyezésének problémái miatt átköltöztették a Dombó Pál utca 3. sz. alatti épületbe. Itt a könyvtár egy kölcsönző helyiséggel és egy raktárral bővült. Az épületben lévő tanácsterem könyvtári olvasóteremként is funkcionált. Az 1958. január 1-jén létesült Járási Könyvtár ebben az épületben kezdte meg működését. Később kibővítve az udvari lakással, többszöri felújítással és átalakítással, egy időre Tolna megye egyik legszebb és legkedvezőbb körülmények között dolgozó járási könyvtára lett.

1958-ban a város lakóinak 6 %-a volt könyvtári olvasó. Az olvasás népszerűsítése, a könyvtárak forgalmának növelése érdekében egymást követték az olvasómozgalmak, a könyvtárak közvetlen, direkt propagandamunkával igyekeztek a „kívánatos” olvasólétszámot elérni. Az olvasók száma emelkedett, a beszerzett dokumentumok mennyisége is és az olvasók által kölcsönzött kötetek száma is jelentősen megnőtt.

Kiragadva az 1955-ös évet, (az önálló könyvtár állományának átleltározása után) a dombóvári községi könyvtár jellemző adatai az alábbiak voltak:

  • könyvállomány: 2945 db,
  • olvasók száma: 713 fő, ebből 381 fő 14 éven aluli,
  • kölcsönzött kötetszám: 32367 kötet, mely a mai adattal összehasonlítva feltűnő aránytalanságot mutat.

Ui. 2003. évben is harmincezer körüli a kölcsönzött kötetszám, viszont az olvasók száma 3,5-4-szeres. A magyarázatot nem csupán az olvasási szokások megváltozása adja, hanem a könyvtár „használtatási” szokásainak furcsaságai egy letűnt rendszerben. (Az idősebb korosztály talán emlékszik még az előírt, meghatározott számú kölcsönzési kötelezettségre.)

 

1957-ben megyei határozat alapján létrehozták a járási könyvtárat Dombóváron is, mely 1958. január 1-jén kezdte meg működését.

A könyvtárak tanácsi kezelésbe adása 1959-ben teljes egészében befejeződött. Ezzel az intézkedéssel a községi tanácsok a könyvtárak részére önálló költségvetési keretet különítettek el. Dombóváron is ettől kezdve volt biztosított a rendszeres és folyamatos, helyi igényeken is alapuló állományfejlesztés. A meglévő fiókkönyvtárakat a közigazgatásilag kijelölt községi könyvtárakhoz csatolták. A dombóvári községi könyvtárhoz tartozott a Mászlony-puszta, Nagykonda, Szarvasd, Tüske fiókkönyvtára, majd az újdombóvári fiókkönyvtár.

1963-ban a Járási Könyvtár épületét teljesen felújították, új bútorokkal rendezték be, valamint áttértek az eddigi katalógus alapján történő könyvválasztásról a szabad polcos kölcsönzésre. 1967-ben a gyermekkönyvtár egy másik épületben, az alig 100 m-re lévő Vasutas Művelődési Házban kapott elhelyezést, így a felszabadult területen folyóirat olvasót rendeztek be, 65 féle folyóirattal és napilappal, ez volt a megye első folyóirat-olvasója.

Az újdombóvári fiókkönyvtár 110 m2-es alapterületen, félműszakos könyvtárossal működött a volt községház és pártház épületében.

 

1970. április 1-jén város lett Dombóvár, a várossá nyilvánított településen a közművelődési intézmények meglehetősen rossz körülmények között működtek, így hamarosan, kihasználva a várossá válás miatti jobb fejlesztési lehetőségeket, 1973-ban tervbe vették az új művelődési ház és könyvtár megépítését. A hetvenes évek közepére szükségessé vált a könyvtár átmeneti, az új épület elkészültéig tartó bővítése. Két raktárhelyiséget kapott a könyvtár a Városi Tanácstól, az intézmény közelében lévő lakóépületek alagsorában. Itt kapott helyet a könyvtári állomány kevésbé használt része és a bekötött folyóiratok teljes mennyisége.

1979-ben jelentős változás történt a könyvtár életében, végre beköltözhetett az új, a művelődési házzal közös épületbe. A beköltözést követően a városi könyvtár a művelődési otthon szerves részeként, integrált intézményként működött tovább. Elnevezése a Művelődési Központ és Könyvtár lett. Az új szervezeti forma a könyvtár szakmai tevékenységének önállóságát nem csorbította, viszont az önálló intézményként való társadalmi megjelenéstől megfosztotta a könyvtárat.

Az építési terveknek megfelelően a könyvtárat az épület bal szárnyában helyezték el 600 m2-es alapterületen. Szabadpolcos kölcsönzőtér, a gyermek és felnőtt részlet együttesen 360 m2 területet kapott. A zeneműtár 20 férőhellyel, négyféle program egyidejű hallgatásával, korszerű technikai berendezéssel 80 m2-es helyiségben működött. A könyvtárhoz tartozik még két kutatószoba, egy feldolgozó helyiség és két kisebb iroda. Szakmai körökben vitatott megoldásnak számított a felnőtt- és gyermekrészleg egy légtérben való elhelyezése.

A nyitvatartási idő heti 46 óra volt, a hét minden napján, vasárnap délelőtt is nyitva volt a könyvtár.

A Művelődési Központ és Könyvtárban a következő szervezeti forma alakult ki. Az intézmény két szakmailag elkülönülő csoportra tagozódott – könyvtári és népművelői –, igazgatóhelyettesek vezetésével, önálló csoportot alkotott a gazdasági és technikai részleg, melynek vezetését a harmadik igazgatóhelyettes látta el.

 

Az új épületbe költözött könyvtár iránt jelentős mértékben megnőtt a lakosság érdeklődése, ezt a statisztikai adatok is igazolják. A nagyobb könyvtári terület, az új feladatok ellátása, a jelentősen megnőtt forgalom miatt a könyvtárosi létszám 2 év alatt a duplájára emelkedett. 1980-ban a könyvtár szakmai létszáma 10 fő volt, az alábbi beosztások szerint:

1 igazgatóhelyettes, a könyvtári részleg vezetője, 1 tájékoztató könyvtáros, 1 zeneműtáros, 1 olvasószolgálatos könyvtáros, 1 gyermekkönyvtáros, 1 módszertanos könyvtáros, 2 fő állomány feldolgozó és 1 fő raktárkezelő.

1979-ben, az új épületbe való beköltözéskor az alábbi könyvtári statisztikai adatok jellemezték a könyvtárat:

beiratkozott olvasók száma: 3651 fő, kölcsönzött kötetszám: 83239 db

könyvállomány: 56700 db könyv, 1138 hanglemez, 869 dia

beszerzési összeg: 330187 Ft, melyen 9170 db dokumentumot vásároltak.

 

Az 1980-as években a kultúra állami támogatása kedvezően változott. A könyvtár vonatkozásában ez a gyűjtemény intenzív fejlesztésére, új típusú dokumentumok beszerzésére adott lehetőséget. 1980-ban a dombóvári könyvtár az éves könyvvásárlási összegén felül a Kulturális Alaptól 200 ezer forint, a helyi tanácsadóktól 120 ezer forint támogatást kapott. Ekkor került sor a zenei állományok kialakítására, a kézikönyvtár kiegészítésére, a többletpéldányok beszerzésére. A videotár kiépítését 1986-tól kezdte meg a könyvtár.

Az 1982-ben létrehozott Közgazdasági és Jogi részleg állományának kialakítására és folyamatos fejlesztésére, a szakági közlönyök beszerzésére együttműködési megállapodás alapján a termelőszövetkezet, a vállalatok és egyéb gazdálkodó egységek jelentős anyagi támogatást adtak. A részleg létrehozásának célja az volt, hogy a gazdasági egységek számára fontos jogi és közgazdasági információkat tartalmazó dokumentumok egy helyen legyenek megtalálhatók és hozzáférhetők bárki számára. A rendszerváltás éveiben ez a szolgáltatás megszűnt a gazdasági egységek széthullásával.

 

Az 1980-as években Dombóvár könyvtári ellátását az alábbi könyvtári egységek biztosították:

- a Városi Könyvtár letéti könyvtárat tartott fenn Szőlőhegyen, a Szociális Otthonban, a Szász Sörözőben, a Molnár György Általános Iskolában,

- az 1982-ben a Művelődési Ház és Könyvtár szomszédságában felavatott Molnár György Általános Iskola iskolai könyvtári feladatait együttműködési szerződés alapján a Városi könyvtár látta el. Szaktantermekben letéti könyvtárat hozott létre, a közelség pedig a könyvtárhasználati foglalkozások, a könyvtári történet megismertetését tanóra alatt is lehetővé tette.

- az újdombóvári könyvtár 1980-ban a József Attila Általános Művelődési Központhoz integrálódott, ettől kezdve kettős funkciójú könyvtárként működött.

- a Megyei Szakszervezeti Könyvtár ebben az időben 10 letéti könyvtárat működtetett különböző dombóvári munkahelyeken.

 

Az integrált intézményben a közös munka egyik formája a zeneműtár szakmai tevékenységében valósult meg a művelődési ház egyik dolgozójának közreműködésével. A 20 férőhelyes, négyféle választható programlehetőséget kínáló, a klasszikus zenei anyagon kívül könnyűzenei lemezekkel is rendelkező részleg rendkívül népszerű volt a fiatalok körében. Az érdeklődők, elsősorban a zeneiskolás tanítványok részére tematikus programok készültek. A technikai adottságok további kihasználása miatt hetente 2 alkalommal nyelvoktatás folyt a zeneműtárban. Ebben az időben még tetszés szerint másolhattak a használók a hanganyagból, mely szintén népszerűvé tette a zeneműtárat.

A két intézmény együttműködése elsősorban a közös rendezvények szervezésében és lebonyolításában, a tevékenységek kölcsönös kiegészítésében valósult meg. Ilyen közös munka volt az intézmény által kiadott, szakmai körökben újszerű kezdeményezésnek minősült Dombóvári Kalendárium (1983-tól évenként, összesen négyszer jelent meg) anyaggyűjtésében, szerkesztésében való közreműködés. Az Illyés Gyula születésének 85. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat, és a negyedik alkalommal megjelent kalendárium összeállítása, mely szintén Illyés Gyula életműve előtti tisztelgés jegyében született – a két intézmény közös munkáját dicséri.

Az 1980-as évek közepétől a könyvtár szociális funkciója erősödni látszik. Ekkor szerveződött meg a könyvtárban az öregek, betegek és a mozgássérültek könyvvel való ellátása, a könyvek házhoz szállítása. Ekkor kezdődött a hangos könyvek gyűjtése, melyeket igény szerint lejátszó készülékkel együtt lehetett kölcsönözni. Ekkor létesült a Szociális Otthonban, a gunarasi részlegben letéti könyvtár. Talán ez is az integrált intézményben folyó közös munka hatása, mivel a művelődési házban ebben az időben alakult meg Szomszéd Ház néven a családsegítő részleg, elsősorban szociális funkciókkal.

Az 1989-ben és 1990-ben szervezett olvasó- és életmód tábor cigány származású tanulók részére szintén a szociális irányultság, a közös munka jegyében valósult meg. a két olvasótábor máig emlékezetes, sikeres rendezvénye volt a könyvtárnak, a táborozó gyerekekkel évekre szóló, hosszabb távú kapcsolat alakult ki.

A könyvtár épülete, a helyiségek funkciója az évek során szinte nem változott. Az 1986-ban az olvasótérben történt kisebb átalakítás célja az ott elhelyezhető könyvek mennyiségének növelése volt. 1990-ben történt felújítás alkalmával a teljes olvasói teret kifestették és kicserélték a padlószőnyeget.

1992-ben önkormányzati határozat alapján a fenntartó megszüntette az integrációt, ezzel együtt Városi Könyvtár néven intézményt alapított. Az önkormányzat rendelkezett a könyvtár által használható helyiségekről, elosztotta a technikai személyzetet, a berendezési tárgyakat és használati eszközöket. Sem belső, sem küldő átalakítás nem történt, a későbbiekben a közüzemi fogyasztásmérők (villany, központi fűtés) leválasztására volt szükség.

A szakmai feladatok Dombóvár területére vonatkozóan változatlanok maradtak, viszont a területi munka, a városkörnyéki könyvtárak módszertani segítése az önkormányzati törvényre hivatkozva megszűnt.

A könyvtár szakmai dolgozói létszáma 6 fő lett: igazgató, tájékoztató, olvasószolgálatos, gyermekkönyvtáros, feldolgozó, raktárkezelő, a technikai dolgozók száma 4, később 3 fő.

 

Az 1992-es évet kiemelve a könyvtár statisztikai adatai az alábbiak voltak:

beiratkozott olvasók száma: 3857 fő, ebből 14 éves és fiatalabb: 1513 fő

látogatók száma: 31924 fő, kölcsönzött kötetszám: 65041 db

a könyvtári állomány: 85275, 1992. évi gyarapodás: 1814 db

 

A könyvtári munka meghatározó elemei az 1990-es években az alábbiak voltak:

- a pályázati lehetőségek megjelenése, a fejlesztési források önálló megkeresése,

- a könyvtári munka számítógépesítése, a Textlib program használatának bevezetése és jelentősége,

- a gyűjtemény összetételének változásai, az új ismerethordozók (CD, CD-ROM, DVD) megjelenése,

- az Internet, mint információforrás és a tájékoztató munka fontos eszköze.

 

A könyvtár az elmúlt években az alábbi fejlesztéseket valósította meg pályázati forrásokból:

- 1987: az első fénymásoló gép beszerzése

- 1996: könyvtári ellátórendszer kiépítése

- 1998: a könyvtári ellátórendszer fenntartása

- 1998: gyermekkönyvtári állományfejlesztés

- 1998: Art-videotéka létrehozása

- 1999: telematikai pályázaton technikai eszközök beszerzése

- 2000: könyvtári állomány számítógépes adatbázisának kiépítése

- 2000: hozzájárulás a 100 év Dombóváron c könyv megjelentetéséhez

- 2001: a zeneműtár technikai eszközeinek korszerűsítése

- 2001: könyvtári bútorok felújítása

- 2001: gyermekkönyvtári állomány bővítése

- 2001: fénymásoló gép beszerzése

- 2002: lokális hálózat kiépítése

- 2002: 6 db multimédiás számítógép beszerzése

- 2002: Európai Unióval kapcsolatos könyvek vásárlása

- 2003: műszaki könyvek vásárlása

- 2003: cigány- és németnyelvű állomány bővítése

 

A könyvtári munka számítógépesítése a helyismereti adatbázis kiépítésével kezdődött. Mivel a könyvtár kezdetektől fogva nagy gondot fordított a helyismereti gyűjtemény fejlesztésére, és a helyismereti információk közvetítésére, a gyűjtemény sokoldalúbb feltárását eredményező számítógépes adatbázis elkészítésére vállalkozott már 1990-ben. Az ISIS30 elnevezésű program kezeli a DOM (helyismereti, közérdekű, közhasznú adatbázist, mely tájékoztatást ad dombóvári személyiségek adatairól, középületekről, műemlékekről, történelmi eseményekről, társadalmi szervezetekről, helyi politikai pártokról, választásokról, önkormányzatról stb.) és a DOMBO elnevezésű, helyismereti cikkbibliográfiai adatbázist, mely Dombóvárról megjelent írásokat tárja fel, függetlenül attól, hogy hol, mikor és mely dokumentumban jelent meg. A gyűjtőköri szabályzat alapján minden Dombóvárra vonatkozó információt (nem csak nyomtatott) igyekezett a könyvtár megszerezni. Található a gyűjteményben videokazetta (többségében a város televíziójának felvételei) CD (melyen az 1898-1915. évi Dombóvár és Vidéke c. hetilap meglévő számainak másolata található) egyéb hangzó anyag, kisnyomtatvány, kéziratok, szakdolgozatok, térképek, képeslapok. Az utóbbi időben megnőtt az igény a helyismereti információk iránt, megsokszorozódtak a helyben megjelenő tájékoztató, információs kiadványok, ezek gyűjtése, feltárása, az információk közvetítése a könyvtár kiemelten fontos feladatai közé tartozik.

A számítógépesítés a Textlib integrált könyvtárkezelő program 1997. évi beszerzésével folytatódott. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól megvásárolt adatbázis honosítása a program kezelésének megismerése után, 2002-től számítógépen történik a kölcsönzési regisztráció, és a gyűjteményi tájékoztatás, mely a könyvtári munkát jelentősen könnyebbé, a tájékoztatást gyorsabbá, korszerűbbé teszi. A kölcsönzési munkában a használók szempontjából sok előnnyel jár: helyszíni, gyors információ a keresett dokumentum adatairól, akkor is, ha az a könyvtár állományában nem szerepel; a keresett könyv aktuális állapotáról felvilágosítás kapható (raktárban van, olvasónál, selejtezett stb.) arról is, hogy feltehetően mikor kerül vissza és kölcsönözhető ki újra; az előjegyzéseket pontosan kezeli, a lejárt határidők után elkészíti a felszólításokat, stb. A számítógépes kölcsönzésnek nagy jelentősége van abban is, hogy a kevesebb példányszámban megvásárolható könyvek a lehető leggyorsabban eljussanak az igénylőkhöz.

 

Az utóbbi évtizedben a gyűjtemény alakulására a lassú, egyenletes gyarapítás és a jelentős mennyiségű, tervszerű apasztás a jellemző. A dokumentumok árának jelentős emelkedése az évről évre növekvő beszerzési összeg ellenére az évi gyarapodást csökkenti. A nem hagyományos dokumentumok beszerzése még nagyobb anyagi ráfordítást igényel. 1997-től kezdődően vásárol a könyvtár zenei CD-ket, CD-ROM-ok 1999-ben jelentek meg a könyvtárban. 2003-ban a könyvtár gyűjteményében 203 db zenei CD, 85 db CD-ROM, és 330 videokazetta található. A DVD gyűjtemény kialakítása a lejátszó beszerzése után most kezdődik el. Az állományrész használata – a kölcsönzési korlátok miatt – lassan növekvő tendenciát mutat.

 

Fontos tájékoztató eszközök a CD-ROM-on vásárolt adatbázisok:

- FSZEK-től vásárolt irodalmi analitikus bibliográfia, mely a megjelent irodalmi művekről, filmekről készült kritikák bibliográfiája,

- a mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája, mely szerző és cím szerint mutatja meg a gyűjtemények, kötetek tartalmát,

- a szociológiai információ, mely a témához tartozó könyveket, cikkeket tárja fel,

- a Verstár, mely 49 magyar költő összes verség tartalmazza, címre, szóra és szerzőre visszakereshetően,

- a CD-Jogtár, mely a jogi információ nélkülözhetetlen eszköze

Az adatbázisok 2001-től találhatók meg a könyvtárban.

 

Az Internet használata, tartalmi bővülése szinte forradalmasította a könyvtári munkának legfontosabb részét, az információk gyors megszerzését és közvetítését. A könyvtárban 1998-tól van Internet-csatlakozási lehetőség, a könyvtárhasználók száma ekkor még csak 2 gépen, telefonos modem kapcsolati lehetőséggel. A könyvtári tájékoztató munkában a könyvtárközi kölcsönzések lebonyolításában az IKB pályázatának eredményeként kapott számítógépekkel, és az ingyenes Sulinetes internetvonal bevezetésével nyílt lehetőség az elektronikus információszerzés sokféle előnyének kihasználására. Jelenleg 7 db számítógép áll az érdeklődők rendelkezésére, a könyvtári munka kiszolgálására további 6 db.

Mint már említettük, az épület belső elrendezése, terei nem változtak az elmúlt 25 évben, funkcionálisan is csak kisebb változtatások történtek. 2001-ben, alkalmazkodva a könyvtárhasználók igényeihez a könyvtárban a kulturált tanulási, olvasási lehetőségek megteremtése céljából, valamint a kézikönyvtári állomány jobb elhelyezése miatt olvasótermet hoztak létre a zeneműtárban. Az olvasóterem így a könyvtár többi részétől jól elkülönül, megfelelő körülményeket biztosít a tanulni, kutatni szándékozók számára. A zeneműtári funkciót egy zenesarokként elnevezett olvasótermi rész látja el.

A bibliotéka 2002-ben pályázatot nyújtott a Külügyminisztérium által kiírt Magyarország Európai Uniós csatlakozását előkészítő program keretében a témával kapcsolatos kiadvány-gyűjtemény kialakítására és fejlesztésére. Az állomány kialakítását követően kisebb rendezvények, illetve vetélkedők kapcsán ismerkedhettek meg a dombóváriak az Európai Uniós gyűjteménnyel.

Az évek során egyre inkább felmerült az a jogos társadalmi elvárás, hogy a legkisebb településeken élők is hozzájussanak bármilyen információhoz, nyomtatott és elektronikus formában, amely eddig csak nagyobb településeken élők számára volt elérhető, ezzel növelve az esélyegyenlőséget. 2005. szeptember 1-től megindult a mozgókönyvtári szolgáltatás a helyi kistelepüléseken. 2008-ben 13 településen működött a mozgókönyvtári feladatellátás (Dalmand, Csibrák, Nak, Lápafő, Szakcs, Várong, Jágónak, Attala, Csikóstőttős, Kocsola, Gyulaj, Kurd, Döbrököz), 2009-ben pedig egy újabb település, Kapospula kötött együttműködési megállapodást a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással, aki biztosítja a feladatellátáshoz szükséges normatívát, a szakmai felügyeletet és hátteret a Városi Könyvtár adja. A többcélú kistérségi társulás gondoskodik a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, különösen a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcseréről, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz működtetéséről.

Minden szolgáltató helyen könyvtáros várja az olvasókat heti minimum 6 órában. A nyitvatartási időn kívül az interneten keresztül lehet kapcsolatba lépni a könyvtár munkatársával. A legjellemzőbb szolgáltatások a számítógép-, és internethasználat, emellett – a minden évben bővülő mozgókönyvtári állomány miatt – egyre népszerűbb a dokumentumkölcsönzés is. Információszerzés szempontjából is sokan keresik fel a kistelepülési könyvtárakat.

Az idő vasfoga sajnos rajtunk is meglátszott: a több mint 30 éve átadott épület külső állaga az időjárás viszontagságaitól, belseje pedig a mindennapos használattól erősen leromlott. Az azóta elvégzett kisebb-nagyobb javítások átmenetileg javítottak a helyzeten, de a nyitás óta (1979.) teljes körű rekonstrukcióra nem került sor.

Erre kínált megoldást a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa - 2010” programhoz kapcsolódó „Hagyomány és megújulás” című pályázat, melynek köszönhetően 590 millió Forint vissza nem térítendő támogatást nyert Dombóvár Önkormányzata az Európai Uniótól és a magyar államtól. A több hónapig tartó munkálatok során kívül és belül is új formát kapott az épület, valamint a teljes villamosenergia-, fűtés-, víz- és szennyvíz-rendszert is korszerűsítették a szakemberek.

A 2010-es év tartogatott még egy sikeres pályázatot: közel 24 millió Forintot nyert a bibliotéka az „Akadálymentes könyvtárak a dombóvári kistérségben” című pályázaton könyvtári fejlesztésekre, az esélyegyenlőség növelésére.

A pályázat célja egységes kistérségi könyvtári adatbázis kiépítése, modern, a mai kornak megfelelő számítógépes kölcsönzés megvalósítása, programok szervezése, szakmai továbbképzés, új könyvtári szolgáltatások kialakítása, megújuló könyvtári honlap létrehozása, számítógépes tanfolyamok szervezése és lebonyolítása.

 

A Városi Könyvtár funkciója, a város életében betöltött szerepe, a szolgáltatások mennyisége és minősége az elmúlt több mint 55 év alatt sokat változott. Összességében az olvasói igényekre jobban koncentráló, és az információk sokkal szélesebb körű, gyorsabb megszerzésére és közvetítésére törekvő könyvtárrá vált. A könyvtár még 2003-ban „Küldetés-nyilatkozatot” fogalmazott meg, mely így hangzik:

„A könyvtár küldetése, hogy a nyomtatott, az elektronikus dokumentumok és az Internet elérhetőséggel biztosítsa mindenki számára az információhoz való szabad hozzáférést, szellemi otthont nyújtson az emberek életen át tartó tanulásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez járuljon hozzá.”

 
Címlap Rólunk

Your are currently browsing this site with Internet Explorer 6 (IE6).

Your current web browser must be updated to version 7 of Internet Explorer (IE7) to take advantage of all of template's capabilities.

Why should I upgrade to Internet Explorer 7? Microsoft has redesigned Internet Explorer from the ground up, with better security, new capabilities, and a whole new interface. Many changes resulted from the feedback of millions of users who tested prerelease versions of the new browser. The most compelling reason to upgrade is the improved security. The Internet of today is not the Internet of five years ago. There are dangers that simply didn't exist back in 2001, when Internet Explorer 6 was released to the world. Internet Explorer 7 makes surfing the web fundamentally safer by offering greater protection against viruses, spyware, and other online risks.

Get free downloads for Internet Explorer 7, including recommended updates as they become available. To download Internet Explorer 7 in the language of your choice, please visit the Internet Explorer 7 worldwide page.